Pánikroham vagy Infarktus???
Időnként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Ez bizonyos szintig teljesen normális. Egy egészségesen működő szervezetnél még hasznos is, mint például a sportban lévő teljesítmény növelésénél. Az adrenalinszint megnő, ezáltal nő a teljesítőképességünk is.
Pánikbetegség:
- bárhol, bármikor kialakulhat, de különösen gyakran jelentkezik z...árt helyeken, boltban, közlekedési eszközökön. A jelenség alapját az képezi, hogy az agy egy teljesen ártalmatlan szituációban tévesen vészjelzéseket küld a mellékveséknek, ahonnan adrenalin szabadul fel és kerül a keringésbe/amit a szervezet rosszul kódol/ minek következtében kialakul az "üss vagy fuss" reakció. Pánikroham során ennek tüneteit észleli magán az illető, hevesen dobog a szíve, mellkasi fájdalma van, kapkodja a levegőt, fullad, izzad, remeg, szédül, esetleg érzékenyen reagál a fényre és zsibbadnak a végtagjai. A testi tünetek mellett pszichés tünetek is kialakulnak. A beteg fél attól, hogy megőrül, elveszíti a józan eszét vagy meghal.
A pánikrohamot olyan félelemérzet kíséri, hogy a beteg úgy érzi azonnal el kell menekülnie arról a helyről ahol éppen van. A roham körülbelül 10-20 percig tart ezt követően a beteg kimerülésről panaszkodhat.
Infarktus:
- a szívroham más mechanizmussal alakul ki. Ilyenkor a szívet tápláló koszorúserek záródnak el, és a szívizomzat nem jut elég vérhez. Az oxigénhiány az izomrostok elhalásához vezet, így romlik a szív pumpafunkciója, esik a vérnyomás. Az infarktus legjellemzőbb tünetei a szegycsont mögött jelentkező, szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom, mely a bal vállba, karba és a bal kéz kisujja felé sugárzik. Ritkán előfordul, hogy gyomortájon jelentkező hasító görcsös fájdalommal jelentkezik. A beteg bőre szürkésfehér, aprócseppes izzadtság borítja. Nagyon gyenge, erőtlen, fullad. A panaszok fekve valamelyest enyhülnek, de nem szűnnek meg. A tünetek hirtelen alakulnak ki és érik el maximumukat, intenzitásuk az idő előrehaladtával sem csökken. A betegnek kifejezett halálfélelme lehet.
A valódi okot csak orvosi vizsgálattal lehet eldönteni.
A két állapot közt nehéz különbséget tenni, így ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenképpen forduljon orvoshoz. Egy rövid fizikális vizsgálatot, vérnyomásmérést, EKG-t követően az orvos meg tudja mondani, hogy van-e valós, szervi oka a panaszoknak. Ha a gondos vizsgálatot követően sem egyértelmű a diagnózis, akkor laborvizsgálatokkal zárható ki véglegesen a szívinfarktus gyanúja.
Időnként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Ez bizonyos szintig teljesen normális. Egy egészségesen működő szervezetnél még hasznos is, mint például a sportban lévő teljesítmény növelésénél. Az adrenalinszint megnő, ezáltal nő a teljesítőképességünk is.
Pánikbetegség:
- bárhol, bármikor kialakulhat, de különösen gyakran jelentkezik z...árt helyeken, boltban, közlekedési eszközökön. A jelenség alapját az képezi, hogy az agy egy teljesen ártalmatlan szituációban tévesen vészjelzéseket küld a mellékveséknek, ahonnan adrenalin szabadul fel és kerül a keringésbe/amit a szervezet rosszul kódol/ minek következtében kialakul az "üss vagy fuss" reakció. Pánikroham során ennek tüneteit észleli magán az illető, hevesen dobog a szíve, mellkasi fájdalma van, kapkodja a levegőt, fullad, izzad, remeg, szédül, esetleg érzékenyen reagál a fényre és zsibbadnak a végtagjai. A testi tünetek mellett pszichés tünetek is kialakulnak. A beteg fél attól, hogy megőrül, elveszíti a józan eszét vagy meghal.
A pánikrohamot olyan félelemérzet kíséri, hogy a beteg úgy érzi azonnal el kell menekülnie arról a helyről ahol éppen van. A roham körülbelül 10-20 percig tart ezt követően a beteg kimerülésről panaszkodhat.
Infarktus:
- a szívroham más mechanizmussal alakul ki. Ilyenkor a szívet tápláló koszorúserek záródnak el, és a szívizomzat nem jut elég vérhez. Az oxigénhiány az izomrostok elhalásához vezet, így romlik a szív pumpafunkciója, esik a vérnyomás. Az infarktus legjellemzőbb tünetei a szegycsont mögött jelentkező, szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom, mely a bal vállba, karba és a bal kéz kisujja felé sugárzik. Ritkán előfordul, hogy gyomortájon jelentkező hasító görcsös fájdalommal jelentkezik. A beteg bőre szürkésfehér, aprócseppes izzadtság borítja. Nagyon gyenge, erőtlen, fullad. A panaszok fekve valamelyest enyhülnek, de nem szűnnek meg. A tünetek hirtelen alakulnak ki és érik el maximumukat, intenzitásuk az idő előrehaladtával sem csökken. A betegnek kifejezett halálfélelme lehet.
A valódi okot csak orvosi vizsgálattal lehet eldönteni.
A két állapot közt nehéz különbséget tenni, így ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenképpen forduljon orvoshoz. Egy rövid fizikális vizsgálatot, vérnyomásmérést, EKG-t követően az orvos meg tudja mondani, hogy van-e valós, szervi oka a panaszoknak. Ha a gondos vizsgálatot követően sem egyértelmű a diagnózis, akkor laborvizsgálatokkal zárható ki véglegesen a szívinfarktus gyanúja.